Most már értem, de ez a megértés egy hosszú folyamat volt.
Kértem, akartam a megvilágosodást. Rengeteget olvastam, meditáltam, csatornáztam, másokra figyeltem , néha meg akartam váltani a világot...mígnem a napokban , egy nehezen ébredős reggelen végre rájöttem, hogy csak akkor tudok igazán a megvilágosodás útján járni ha ezt ITT és MOST teszem. Az ITT és MOSTot pedig nem lehet elképzelni a testem nélkül, hiszen itt élek a Földön,emberként, ezt választottam és ezt választom minden pillanatban. Ehhez pedig nagy szükségem van a testemre.
S ekkor jött a megváltó gondolat/érzés...egy sugallat...egy suttogás: szeresd a tested! Figyeld a tested jelzéseit!
A Bennem levő csöndben figyelmeztető kiáltásként hatott és felébresztett, megvilágosított!
Azota figyelem...és nemcsak figyelem hanem végtelenül hálás vagyok a CSODÁNAK amit általa megélek.... Végtelenül hálás vagyok,hogy egy ilyen Templomban létezhetek ...Mert a Testem a Lelkem temploma, Otthona. S ha arra vágyom,hogy békében és harmóniában éljek akkor az otthonmban is ez kell legyen. Ahhoz, hogy béke és harmónia legyen a templomomban, otthonomban ahhoz figyelnem kell minden rezdülését, szeretnem kell, óvnom kell...Kell? Talán nem,inkább ezt szeretném onnan a legmélyebb szintemről.
Van egy aranyos idézet:
"- Na persze, ruhában könnyű jól kinézni! De látnál anélkül! Megmondom én neked, hol vannak a problémás helyeim! Hát például a tükör előtt. Mihelyt odalépek, menten észreveszem, hogy hoppá, itt egy narancsbőr, ott egy hurka, amott egy ránc vagy két ödéma. Aztán a kád is problémás hely, amikor belefekszem, és kiszorítom a vizet."
-Vavyan Fable
És igen, vannak problémás helyek , mi több, túloznék ha azt mondanám,hogy minden porcikámat szeretem, hiszen az úszógumimtól szívesen megszabadulnék :-) De azt is tudom,hogy ez nem a testem hibája, hiszen Ő csak jelez. Jelzi mindazt ami történik Velem, Bennem, jelzi mindazt ami kibillent az egynesúlyból. Jelzi ezt röviden,majd hosszabban amíg végre észreveszem,hogy gáz van és változtatni akarok.
Hálás vagyok a testemnek és szeretem !
Hálás vagyok,hogy minden érzékelésem jól működik! Hogy hallok, hogy látom az ősz csodás színeit, hogy érzem a kávé illatát...S ez a végtelen hála érzése rávezet arra, hogy végre felfogjam, hogy minden engem szolgál ! Az őszi nap gyengéden símogat, az út a lábam alá símul , a szél cirogat, s ha netán viharos, hát az is engem szolgál, hiszen tisztít...És újra az alapgondolathoz érek vissza: mindezt nem érezhetném a testem nélkül! Hála...hála...
